Nem tudom, más hogy van ezzel, de én nagyon szeretem, ha a fotómasinám állandóan
a kezem ügyében van. Nem kell táskacipzárral bajlódni, bugyor alján matatni,
hogy előkerüljön. Á, addigra el is megy a kedvem a kattintgatástól.
a kezem ügyében van. Nem kell táskacipzárral bajlódni, bugyor alján matatni,
hogy előkerüljön. Á, addigra el is megy a kedvem a kattintgatástól.
Volt is egy helyes kis készségem valami furcsa anyagból a probléma kiküszöbölésére,
ám az illető elrongyolódott. Annyira tökéletes volt a méretezése, formája,
kár lett volna máson agyalni. A kivitelezés az más tészta. Kék az ugye nem lehet,
a bordót imádom, de a ruhatáramban egyetlen darabhoz sem megy… na, a zöld-barna.
Az most az én világom. Varrtam is a télen egy ilyen táskát, olyan sokan dicsérik
és én is nagyon szeretem, saját kitalációm.
ám az illető elrongyolódott. Annyira tökéletes volt a méretezése, formája,
kár lett volna máson agyalni. A kivitelezés az más tészta. Kék az ugye nem lehet,
a bordót imádom, de a ruhatáramban egyetlen darabhoz sem megy… na, a zöld-barna.
Az most az én világom. Varrtam is a télen egy ilyen táskát, olyan sokan dicsérik
és én is nagyon szeretem, saját kitalációm.
S lőn tartókám is hasonlatos. No meg egy összehajtható szatyor. Az utóbbi hímzésével mókoltam egy ideig, egyébként is lassan készülök el egy darabbal, hát még így...
És most tolltartóra és neszeszerre áhítozom, tán a nyári szünetben készen is lesz.
Nem lesz az sok egy kaptafára?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése